K.AMERY

Sinsod, a thaiföldi hozomány

Idén szeptemberben egy amerikai férfi, aki fülig szerelmes volt a thaiföldi barátnőjébe, segélykiáltással fordult az online univerzális tudathoz. Elszontyolodva mesélte, hogy megismert egy nagyon szép és intelligens isaani lányt, hamarosan szeretné bekötni a fejét. Tiszteletteljesen már meg is kérte a kezét, és mindennek annak rendje és módja szerint tett és vett. A szülők ugyan nagyot bólintottak, de csípőből 1 millió baht hozományt kértek. A lányuk tanult, egyetemre jár, fiatal és szép, a diploma után szép keresete lesz, szóval alkudozni nem lehet. Na, most mi legyen? Igaz, hogy tiszta szívből szereti a lányt, de ő akkor sem egy ostoba farang. Azért a szerelemnek is van határa, a bukszájának meg pláne. Most azon a töpreng, hogy örökre elhagyja Thaiföldet és véglegesen szögre akasztja a románcot. A posztja nem maradt megválaszolatlanul, több mint 300 kommentárt, többek között tanácsot, intelmet kapott. A legtöbben ajánlották neki, hogy ha nem elég adománynak egy kövér vizibika, akkor amilyen gyorsan csak tudd, húzza haza a csíkot.

Majdnem minden thai-farang párnak előbb vagy utóbb szembe kell néznie a hozomány - thaiul “Sinsod” -  kérdésével. Ez legtöbbször a vőlegény alapos fejfájásához vezet. Most fizessek vagy sem és ha igen mennyit is kell? Sokan meg vannak szentül győződve, hogy a thaiföldi lánykérés semmi más mint a farangok jó nagy palira vevése. De ez így nem igaz.

A Thaiföldön (is) szokásos hozománynak évszázados hagyományai vannak és nem a tökfej farangoknak találták ki. A thai kultúrában a sinsod a család rangjának, anyagi státuszának bemutatására szolgáló adomány és a thaiföldiek között szinte elengedhetetlen. Minél nagyobb a hozomány, annál nagyobb lesz a család tekintélye, minél többet hoz a konyhára a vőlegény, annál szorgalmasabb lesz a bólogatás, a beleegyezés. A sinsod jelentőségét azonban erősen differenciálni kell, szerepe a szegényebb vidékeken merőben más mint a gazdag családoknál, és a városi fiatalság nagy része ma már a füle botját sem mozdítja a témára.  

A menyasszonyi pénzzel kapcsolatban számtalan elmélet, tévhit, félreértés kavarog, némelyik igaz, némelyik igazsága pedig - mint más dolgokkal kapcsolatban is - nem igaz. Asszonyvásárlás Thaiföldön?

Ami számunkra elképzelhetetlen és egy kreditkártyás shoppingnak tűnik, annak Thaiföldön komoly szociális okai (is) vannak. Sok családnak egy kielégítést jelent, hiszen a pereputty elvesztett egy jelentős munkaerőt. A lány felnevelése, taníttatása is anyagi erőfeszítésekkel járt. A szülők öreg korukra munkára képtelenek, segítségre szorulnak. Nyugdíjat a legtöbben nem kapnak, a szociális juttatásokból megélni lehetetlen. A szülők túléléséről szinte mindig a gyermekek gondoskodnak. És most még a családi összetartozás egyik fontos oszlopát, a szociális biztosítékot is elviszik tőlük. A szülőknek a hozomány egy köszönet is, meghálálása annak, amiért egy ilyen szép lánnyal megajándékozták a világot, értsd alatta a férjjelöltet. Szimbolikus jelentése is van, a menyasszonyi pénz kifizetése a menyasszony családja iránti tiszteletet mutatja. A sinsod nem csak pénzadomány, hanem hagyományosan aranyékszer, de akár egy autó, egy telek, egy családi ház is lehet. Ki mit szeret. 

Természetesen felmerül a kérdés, hogy kinek és mennyit kell, kellene fizetnie. Ez mindig a menyasszony családjának társadalmi helyzetétől (is) függ. Amíg vidéken, a szegényebb családok megelégednek 20.000-100.000 baht-tal, addig a gazdagabb apósok csak bosszúsan rázzák a fejüket 1-2 millió baht alatt. Ekkora összegek egyáltalán nem ritkák. Egy magas poszton álló családnál, akik sokkal kényesebben vigyáznak az arcukra és a hierarchikus rangjukra, a sinsod kiemelten a tisztelet kérdése és a bizonyítása annak, hogy a vőlegény komolyan gondolja a lánykérést. Aki ekkora összeget tud adományozni az remélhetőleg nem fogja a lányukat 1-2 év után elhagyni és nem fog nyomtalanul eltűnni a nagyvilágban. A thaiföldi legények nem éppen arról híresek, hogy sokáig egy helyben ücsörögnek, szinte mindennaposak a ”mindörökké szerettelek” lelépések. Mivel  Thaiföldön válás utáni tartásdíj nincsen, vagy ha van is a behajtása lehetetlen, a sinsod egy biztosíték is az ilyen váratlan meglepetésekre. 

Egy másik nagyon fontos szerepet játszik, a menyasszony műveltsége, szépsége, kora, korábbi családi állapota. Azt hiszem nem kell elmondanom, hogy egy kifejezetten gyönyörű, alig 18 éves lányra sokkal többet kell áldozni mint mondjuk egy csinos 38 évesre. Ez akkor is igaz, ha a tudatlan és naiv farangokat szívesen azzal etetik, hogy mindenkinek és mindenkiért jó sok hozományt kell fizetnie. Ilyenkor nagyon jól jön egy ismerős közvetítő vagy egy csavaros kötélhúzás, amely a thaiföldiek között különben is elterjedt. Az egyeztetés gyakran napokig is eltarthat. Az “üzlet” megkötése után pukkadnak a sörös és a mekong whiskys üvegek és azzal ünneplik meg közösen a megbeszélteket. Utána már mese nincsen. 

Azt sem árt tudni, hogy a sinsod nem kötelező és sok esetben meg pláne nem. Hagyományosan hozományt egy thaiföldi lány csak egyszer kaphat az életében és soha többet. Idősebb lányoknál a pénzt a padlóra le lehet alkudni, elvált asszonyoknál, gyerekes anyáknál sinsod nincsen egy fitying sem. A zsémbes öreganyákért pedig még fizetnek is csak hogy vigyed már el. 

Ezek az anyagi hozzájárulások gyakran csak kamu dolgok. Természetesen egy szegény, de szerelmes falusi legénynek is van joga házasodni, még akkor is ha csak egy lyukas gatyája van. Ilyenkor bevált trükk, hogy adósságra arany ékszert vásárol, vagy pénzt kölcsönöz és azzal kopog be. A lány családja ugyan tisztában van vele, hogy ez a csokor csak az esküvő után egy napig lesz a kezében, de arra elég lesz, hogy megőrizze a tiszteletet a falu szemében. Azért mindenkinek látnia kell, hogy mit ajándékoz a vőlegény pénzben és aranyban. Miután mindenkinek büszkén körbemutatták az ajándékot és mindenki nagyokat csodálkozott, másnap sutyiban visszaadnak mindent és a - most már - férjecske, visszaad a kölcsönzőben mindent. És ebben semmi csalafintaság nincsen, egyetlen célja, hogy mindenki megőrizze a méltóságát és az arcát. Egy ilyen furfangosság természetesen egy vagyonos családban lehetetlen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hozomány a szülőket és nem az ifjú párt illetik, de a kedves szülők az egész adományt az ifjú párnak sokszor önfeláldozóan rögtön az esküvő után visszaadják. Már olyan is előfordult, hogy farangoknak is. De erre ne vegyen senki mérget.

További posztok a thaiföldi életfilozófiáról itt találhatók: