- A thaiföldi életfilozófia

K.AMERY

Évforduló Thaiföldön

Emlékszem amikor 15 éve éppen karácsonykor repültem Bangkokba, elcipeltem egy egész fenyőfát is magammal, hogy meglepjem a cukorborsómat. A bőröndömben volt egy csomó karácsonyi kacat, dísz és szaloncukor is. Szépen felállítottam mindent, kirittyentettem a fenyőt és vártam a hatalmas vállon veregetésre. Hát mit mondjak, nagy sikere nem volt az egésznek, még csak véletlenül sem kattintott a szívem csücske a “like” gombra. De különben állítólag tetszett neki.

Ami nálunk a szeretet, az összetartozás meghit ünnepe, addig Thaiföldön a legnagyobb családi ünnepünk szinte teljesen ismeretlen. (Ez természetesen nem vonatkozik a 270 000 katholikus thaiföldire és az ott élő farangokra.) Hogy őszinte legyek, a thaiok nagy része azt sem tudja, hogy mi az, maximum annyit kapisgálnak, hogy ez egy valamilyen farang bohóckodás. Ez azonban egyáltalán nem zavarja őket abban, hogy egyes helyeken égig érő feldíszített karácsonyfákat ne állítsanak fel. Mert a karácsony üzleti, piaci és nyugati oldala már rég begyűrűzött a városokba, főleg Bangkokba. Nincs egy bevásárlóközpont ahol ne állítanának fel egy karácsonyfát, nincs egy szálloda, bár, szórakozóhely amelynek alkalmazottai ne viselnének piros mikulás sapkát. Nincs annyi télapó, angyal a világon mint Thaiföldön, akik karácsonyi, már régen halálra unt nótákkal az őrületbe kergetik az utazókat. A Jingle Bells meg a többi giccses zenebona egy idő után mindenkinek a fülén fog kijönni, mert minden plázában, Skytrain állomáson, minden okostelefonban a Last Christmas és Jingle Bells dallamok vonyítanak.

De itt nem csak arról van szó, hogy forogjon és pörögjön a kommersz, a karácsonyt a thaiföldiek valójában nagyon szórakoztatónak találják. Számukra a karácsony szép díszeket, még több tündérfénnyel kivilágított fákat, vicces piros csúcsos sapkákat és még több vidám embert jelent. Rénszarvas ugyan nincsen, de megteszi az elefánt is.

Akárhogyan is van, egy nagyon jó alkalom arra, hogy most (IS) együnk-igyunk-táncoljunk. A “sanuk”, a thaiföldi életfilozófia egyik talán legfontosabb oszlopa, most aztán kidübörögheti magát rendesen. Sok helyen valóban, a rekkenő meleg ellenére, beköszönthet a valódi karácsonyi hangulat. A CentralWorld Plazán, a szabadtéri koncertek mellett, rengeteg street-food standoknál fiatal, csinos thaiak találkoznak, hogy jó társaságban zenével, evéssel, ivással töltsék el az estéjüket. Holnap pedig még egyszer. A kisebb gyermekek szórakoztatásáról pedig a karácsonyi “Fun Park” gondoskodik. A thaioknak egyáltalán nincs problémája azzal, hogy különböző kultúrák és hiedelmek fesztiváljait, vagy a Télapót Mici Mackóval egymás mellett és közösen ünnepeljék.

Hasonló a helyzet december 31-én is, a nyugati világ évfordulóján. A thaiföldi (buddhista) újév kezdete hagyományosan április közepén van és a Songkran fesztivál néven meg is van ünnepelve, illetve szó szerint ami belefér megöntözve. De ezek a thaiföldiek valóban telhetetlenek, ők mindig és mindenhol, ahol csak tehetik, orrba-szájba ünnepelnek. Egy szilveszteri partit december 31-én nem szabad kihagyni és nem is marad el a fényességében, ünnepélyességében, tömegében mint nálunk Európában. Sőt, ellentétben karácsonnyal, december 31 és január 1 munkaszüneti nap is. Éjfélkor pazar tűzijátékkal búcsúztatják a múlt-, és köszöntik az új évet.

Itt szeretném közbeszúrni, hogy a nyugati és a thai újév mellett van egy harmadik évforduló is, a Kínai Tavaszi Fesztivál, ismertebb nevén a Kínai Újév, amelyet természetesen a thaiok megint megünnepelnek. Mint látható, Thaiföldön az újévet nem csak egyszer, hanem háromszor is felköszöntik és szerintem ha egyszer marslakók érkeznek a Földre akkor a thaiok első kérdése az lesz, hogy mikor ünneplik a szilvesztert.

Sokan éppen karácsonykor, szilveszterkor látogatnak Thaiföldre és ha éppen Bangkokban vannak, akkor választhatnak a sok programból. Bemelegítésnek néhány példa.

A visszaszámlálás a CentralWorld bevásárlóközpontnál van, itt tartják Bangkok legnagyobb nyilvános szilveszteri partiját. A fénypont természetesen egy gigantikus tűzijáték éjfélkor.

A népszerű Khao San Road igazi attrakció a világ minden tájáról érkező bulizók számára, szilveszterkor meg pláne. Nekem személyesen túlságosan is európais, de ki mit szeret.

Tetőteres bárokat kifejezetten ajánlom. Ha egy egészen különleges szemszögből szeretnéd átélni az évfordulót, mindenképpen egy Rooftop bárban a helyed. Mindenesetre ha a megacityt és a megapartit felülről szeretnéd élvezni, akkor jobb ha korán egy asztalt foglalsz.

Hogy szavamat össze ne keverjem, a magányos szíveknek sem kell elszontyolodni, hogy egyedül kell ünnepelni. Pattayán, Phuketen a bárok szélesre tárt kapukkal, karokkal és még minden mást széttárva szívesen látja azokat, akik nem szeretnének szégyenszemre egyedül ücsörögni a karácsonyfa alatt. Igaz ami igaz, ezeken a helyeken az egész évben parti van.

Mielőtt az örök elégedetlenek csapata nekem ugrana, hogy karácsony és szilveszter egy kis hó nélkül nem ér semmit, gyorsan megemlítem, hogy Bangkokban még síelni, szánkózni, korcsolyázni és hóembert gyúrni is lehet. Többek között a Snow Town-ban. A Snow Town nem egy téli sportfalu a hegyekben, hanem egy hópark a trópusi fővárosban. Mert meglepetésre, a thaiföldiek felfedezték a szeretetüket a havas sportokban és valódi téli turistamozgalom is beindult. Ez különösen Japánt érinti, a thaiföldi Turisztikai és Sportminisztérium szerint tavaly 430 000 thaiföldi utazott Japánba egy kicsit hógolyózni, de a dél-koreai és a kínai hegyekben található síközpontok is megteltek a pénzesebb thaiföldi turistákkal. A szegényebbeknek meg kell elégedni az ország északi részében található hegyekkel, ahol a Doi Inthanon 2500 méter magasban zúzmarás és didergős idővel lepi meg a vendégeket. Néha a zúzmara centiméteres magasságban ellepi a fákat és a földet és sokan ezt összetévesztik a rendes hóval.

De visszatérve a havas szórakoztató központokra és az örök trollokra, a mesterséges télben felállított giccsesen feldíszített műanyag karácsonyfák tövében most aztán mindenki élvezheti az igazi fagyos karácsonyi hangulatot. Na, most morogjál tovább ha tudsz.

Csak érdekességként szeretném megemlíteni, hogy a thaiföldi hidegőrület mellett az első mesterséges napsugaras szolárium is megnyílt Bangkokban. Hogy most aztán minek kell Thaiföldön, ahol éjjel nappal süt a nap, egy barnítószalon, azt még nem sikerült igazán kiderítenem. De egyes megbízható források szerint, a thaiok nem akarnak napozás közben izzadni, ezért egy légkondicionált szolárium megnyitása csak idő kérdése volt. Kíváncsi vagyok rá, hogy mikor jut az eszébe valakinek, hogy jó lenne egy trópusi hófalú is 30 fokos meleggel. Mert ezek a thaiföldiek mindent kitalálnak, csak hogy ne unatkozzanak.

További posztok a thaiföldi életfilozófiáról itt találhatók: