- A thaiföldi életfilozófia

K.AMERY

Szia Uram!

“Mint már jeleztem, posztjaim, ismereteim célja a valós thaiföldi mentalitás bemutatása, amelynek ismerete nagyon megkönnyítheti az ottani életünket, de akar rövid szabadságunkat is. A Thaiföldről létező tévedések és tévhitek, az ebből adódó problémák, engem néha tényleg alaposan meghökkentenek. Az én posztjaim elsősorban a thaiföldi életről fognak szólni, ismertetni, mesélni…” - kezdtem el 2022 elején a blogsorozatomat, amelynek fő célja a mai napig az, hogy segíteni szeretnék azoknak akiknek a thaiföldi tartózkodásuk folyamán néhány praktikus jó tanácsra, útmutatásra szükségük lehet. Akkor még nem gondoltam, hogy néha az iskolát az elemi alapoknál kell elkezdeni. Igen, feltételeztem, hogy aki bakancsot húz a lábára és több mint 10 000 kilométert vállal egy kis kiruccanásra, legalább minimális ismeretei vannak. És ha ez igaz is az utazók 99%-ra, sajnos nem vonatkozik mindenkire.

“Eladó Bankoki pénzt keresek Taxira kell amíg nem tudok ott helyben váltani.” - fordul pl. segítségért egy rutinosnak éppen nem nevezhető kolléga.

B@sszátok meg gyerekek, ha már annyi pénzt és fáradalmat befektettek egy távoli útra, akkor legalább azt tudjátok, hogy minek, hová igyekeztek és ott mivel fizettek. Nem táj földre mentek, nem Bankokba, nem Bankoki pénzzel, de még nem is bath-tal vagy báth-al perkáltok, ezeket még meg kell magyarázni nektek? Lassan csörögnie kéne az ébresztőórának, hogy kétszer kettő az általában négy. És ha eddig eljutottál, akkor kezdődhet a gyógyulás.

Thaiföld hivatalos pénzneme a baht, a szimbóluma a ฿, a rövidítése pedig THB. Amikor a thaiföldi fizetőeszközről beszélünk, akkor a thai bahtra gondolunk. A pénznem 1, 2, 5 és 10 baht érmékkel kezdődik, a bankjegyek különböző címletekben, 20, 50, 100, 500 és 1000 baht értékben vannak különböző színekben nyomtatva. Kevésbé ismeretes, hogy még az 1 baht is felváltható, a thai baht mellett létezik egy kisebb egység is, a satang. Az 1, 5, 10, 25 és 50 satang érméket, - egy baht az 100 satang - gyakorlatilag szinte soha sem használják, csak a Buddha tudja, hogy egyáltalán miért vannak még mindig forgalomban. Értékük gyakorlatilag egyenlő a nullával, maximum az éremgyűjtők tartják számon. Nekem van 1-2 ilyen pici érmém, de csak a karmám tudja mikor és hogyan kerültek hozzám.

Ne zavarjon senkit, hogy a baht eredetileg egy hagyományos súlyegység neve is és a mai napig használatos az arany mérésére. A thaiföldi pénzt korábban ticalnak nevezték, általában gömb alakú és kb. 15 gramm volt, de a legnagyobb egység (80 tical) súlya elérte az 1 kilót is. Biztos nem feltétlenül bugyellárisban hordták. Ezek a nem mindennapi pénzformák a 18- század végére folyamatosan kimentek a forgalomból, mert kínai bandák több millió érmét vékony ezüstréteggel bevont ólomból hamisítottak. A csalás ugyan kiderült, de addigra a sziámi fizetőeszköz nagy része már ólomból volt forgalomban és természetesen az értékük a mai magyar forint színvonalán kornyadozott. Ezen az sem segített, hogy több pénzhamisító bandát letartóztattak és kivégeztek és elkezdték a papírtical nyomtatását. Az 1889-ban kibocsátott új pénzjegyek az angol tical név mellett már thai írással a baht nevet is viselték, amit 1925-ben véglegesen felváltottak a csak baht nevezésű pénzjegyek. Ennyit nagyon röviden a thaiföldi pénznem történetéről.

De a thaiföldi baht nem csak egy fizetőeszköz, hanem annál sokkal több. Fontos tudni, hogy nagyon kiemelkedő kulturális és vallási jelentősége is van, mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy ennek az ismeretében bánjon is vele. Mivel a király arcképe és vallási szimbólumok is láthatók rajta, jobb ha tisztelettel kezeled. Ha szándékosan megrongálod, rátaposol, cigarettádat vele gyújtod meg, összegyűrve eldobod, komoly bajba kerülhetsz.

Az elefánt Thaiföld fontos kulturális jelképe, többek között a szerencse és a jólét szimbóluma. Nem csoda, hogy az elefántmotívumos emlékérmék gyűjtői értéke több száz euró is lehet, ne ebből fizessed ki a sörödet.

Legyen születésnap vagy diplomaosztás, templomi fesztivál vagy ünnepnap, esküvő vagy gyermekáldás, a “baht pénzfa” elengedhetetlen. Amikor a feleségem unokahúga elvégezte az egyetemet és megkapta az oklevelét, mi is egy ilyen pénzfával köszöntöttük fel. A pénzfa nem más mint valódi pénzből készült csinos dekoráció, ahol a bankjegyeket úgy hajtogatják össze mintha egy fa, vagy egy virágcsokor, vagy legalábbis egy füzér lenne. A pénzfák is gondtalan életet, gazdagságot jelképeznek.

Egy ilyen csokrot gyakorlatilag bárhol fel lehet állítani, például egy benzinkútnál, egy ház előtt, az országút szélén, a templom területén. Egy csalódott expat valószínűleg úgy szerette volna fájdalmát enyhíteni, hogy néhány éve Chiang Maiban egy ilyen nyilvánosan felállított pénzfát összekevert egy önkiszolgáló ATM automatával. Miután a thaiföldi felesége rögtön az esküvő után megcsalta és egy fitying nélkül kirúgta, gondolta, hogy a templomi pénzcsokrot kicsit megkopassza. Szerencsétlenségére tetten érték és átadták a rendőrségnek.

Mindenki ismeri nálunk az apád-anyád idejöjjön szólást amit akkor használunk ha pénzt kapunk. Még meg is köpködjük, hogy szaporodjon. Hasonló szokás van Thaiföldön még ha kicsit másképpen is. Amikor Chiang Mai-ban legutóbb egy új ezüstgyűrűvel megleptem magamat, valószínűleg én voltam az eladó lány első kuncsaftja. Mindenesetre mivel a napja jól kezdődött, megfogta az ötszázast és szépen sorban végigütögette vele az egész ékszerekkel teli asztalt. Közben varázsigéket mormolt. Remélem szerencsét hozott neki.

Gyakran hallott és legalább annyira hamis tévhit, hogy a thaiföldiek nem tudnak a pénzzel bánni, nem tudnak spórolni, a jövőre gondolni. Ez csak addig igaz, amíg azokról beszélünk akiknek általában sosincs elég pénze. Ha ők bármi miatt is egyszer egy nagyobb összeghez jutnak, ők valóban az ölükbe pottyant keresetet pillanatok alatt elköltik, hiszen mit is tudnának megtakarítani belőle. Inkább szeretnének, ha csak pillanatokra is, a társadalom gondtalanul élő rétegéhez tartozni, ezért egy napig ami belefér esznek-isznak, ruhát vesznek, fagylaltot nyalnak. Egészen másképpen néz ki a helyzet, ha egy thainak rendszeres bevétele van.

Egy thaiföldi anekdota elmeséli, amelyben a király megkérdez egy földművest, hogy mit csinál a plusz pénzével amit a munkájával keresett és félrerakhat. A gazda azt válaszolta, hogy a maradék érméket négy részre osztja. Egy részét a folyóba dobja, egy részét a földbe temeti, egy részét az ellenségeire költi, egy részét pedig jótékonyságra költi.

A király meghökkent a válaszon, kíváncsian megkérdezte, hogy miért osztja el így a hozamát. A gazda elmagyarázta a királynak, hogy egy részt a folyóba dobja a természet megőrzésére, a másodikat a földbe temeti, hogy a jövőbe befektessen, a harmadik az ellenségeinek, hogy fenntartsa vele a békét és a negyedik részt a családjának ajándékozza. Ezt a rövid kis történetet, hogy ne legyünk kapzsik, okosan használjuk fel a vagyonunkat, gondoljunk másokra is, meg kéne tanítani mindenkinek.

Egy nagyon érdekes kuriózum Thaiföldön, szerintem nem sokan hallottatok róla, a pénz a fülben. Valójában a thaiföldiek nagy része sem ismeri ezt a szokást, pedig korábban nem is ritkán, főleg a férfiaknál, akik “cool” szerettek volna kinézni, lehetett látni. Hogy ebben most mi a bika, azt nem tudom, pedig még tudományosan is analizálták a kérdést. Tény, kiderült, hogy a szokás nem teljesen ismeretlen, néhányan azzal indokolták, hogy oda bugták az aprót a buszjegyre. Vagy mert a zajszennyezés ellen kellett, (szerintem a feleségére gondolt) de olyan is volt aki szerint ez nagyon jót tett annak akinek székrekedése volt. A legjobb választ egy egyetemista srác adta, aki szerint - “Mi thaiföldiek ilyenek vagyunk.” - Rögtön soron kívül megkapta a diplomáját.

További posztok a thaiföldi életfilozófiáról itt találhatók: